Jó gyakorlatok a tanítás témaköréből

tanitas

Az eLEMÉR mérőeszközben értékelhető négy területnek megfelelően választottunk  azokból a jó gyakorlatokból, amelyeket az IKT-mozaik kötet szerkesztése során, illetve az Iskolaportrék  kötethez kapcsolódó iskolalátogatásaink közben ismertünk meg. Itt a tanítás, a tanári munka jó példáit olvashatják.

Szívesen vesszük, ha hozzászólásként Önök is megosztanák egy-egy bevált IKT-használati példájukat a 4 terület valamelyikéhez kapcsolódva!

2.1.2. A tantestület a tanítás során tudatosan és magabiztosan alkalmazza az IKT-t.

 A szakmai megújulás kapcsán a jó értelemben vett szakmai féltékenység fontos mozgatórugóként jelenik meg. Ha egy pedagógus azt tapasztalja, hogy a kollégája IKT-eszközökkel színesített óráját a diákok jobban kedvelik, igyekszik felzárkózni a már képzettebb, ügyesebb kollégájához. A tanárok rengeteg tanulást támogató, internetes forrásból merítenek. A legnépszerűbb weboldalak közé tartozik az Interaktív Tanító, a Sulinet IKT oldala, az SDT, az E-mentor, a Realika. Az elektronikus forrásokon kívüli szoftver tárházat az iskola biztosítja. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

2.1.3. A pedagógusok tudatosan alkalmazzák a digitális pedagógiai módszereket.

 A mobil tanulás lehetőségét különösen a nyelvtanárok igyekeznek kiaknázni. A diákok az összeállított tananyagokat, például nyelvi szituációkat, szövegértési feladatokat mobil digitális eszközeiken, mobiltelefonon, mp3, mp4 lejátszón is meghallgathatják. Emellett a multimédiás alkalmazások is megjelennek egyes tanárok órai repertoárjában, például tanulásmódszertan keretében a nyelvi előkészítős osztályban feladatként kapják a diákok, hogy videokamera előtt egy percig beszéljenek valamely fogalomról. Ez a feladat alkalmas a vizsgaszituáció, az időbeosztás, a tartalom, a mondanivaló felépítésének gyakorlására, valamint saját beszédmódjuk megismerésére, elemzésére, önreflexióra is. Ugyanakkor a kritikus értékelés megfelelő formáinak kialakítására is lehetőséget nyújt, amikor értékelik egymás megszólalásait. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

2.1.3. A pedagógusok tudatosan alkalmazzák a digitális pedagógiai módszereket.

vagy
2.2.1. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a digitális kompetencia fejlesztése az egyes tantárgyakban megvalósuljon.

Fizika órán Galilei, Arkhimédesz, Einstein, Kepler munkásságának megismerésére pályázatot hirdettünk. A tanulócsoportoknak egy-egy híres ember ?bőrébe bújva? pályázniuk kellett a Fizikusok Nemzetközi Egyesülete elnöki tisztségének betöltésére önéletrajzzal és a tudományos munkásság ismertetésével. Az óra előkészítése viszonylag hosszú kutatómunkát igényelt. Nagyon sok adat van a neten a tudósok munkásságával kapcsolatban. Sajnos némelyik elég pontatlan. A tanóra előtt egy héttel kialakítottuk a csoportokat, megalakult a bíráló bizottság. Minden csoport kiválasztotta, ki szeretne lenni. Ekkor megkapta a linkeket és a szóbeli segítséget a linkek használatához. A döntést hozó tanórán a bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket és egy pergamenről felolvasta a pályázati kiírás szövegét. Az óra sikeres volt, a gyerekek nagy kedvvel készültek rá, szeretik a szerepjátékokat. Nemcsak az IKT-eszközök használatát gyakoroltuk, hanem a csoportmunkát, a véleményalkotást is. (Nagyné Oláh Judit, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

2.1.4. A pedagógusok képesek megválasztani a tantárgyhoz való szoftvereket, hardvereszközöket, digitális tananyagokat, internetes forrásokat.

Minden diáknak van mobiltelefonja, ezt a tanárok ki is használják. Például magyarórán a mobiltelefonjukat is elővehetik a tanulók: itt az SMS-ből megszokott rövidítések használatát és helyesírását is megbeszélik, illetve adott, maximált karakterhosszúságú szöveg írását gyakorolhatják. A szövegértelmezésben és összehasonlításban változatos feladatokat kapnak, például a homéroszi szöveget és jellemeket mai dalszövegekkel és karaktertípusokkal kell összehasonlítaniuk ? természetesen a digitális technika segítségével. (Tanári interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

***

Gyakran használom a gondolattérképet az ötletelés (brainstorming) táblára írt eredményének ugyancsak táblai rendszerezésére. (Jó, ha van interaktív tábla!) Az ötletelést biztosan mindenki ismeri: főként a problémamegoldás első eszközének, illetve egy téma feltérképezésének eszköze. Mindenki mindent mondhat, nincs butaság, vagy ha van, kritikus megjegyzés akkor sincs. Mindent felírunk a táblára. Addig tart, amíg jönnek az ötletek. Akkor aztán meg kell beszélni, mi hová tartozik, minek van értelme, mit kellene inkább törölni… És mondjuk kialakul a gondolattérképen egy ágrajz, amelynek egy-egy ága lehet egy-egy csoport munkája a téma feldolgozásakor. (Hunya Márta, OFI, Budapest – eredetileg KI??)

2.1.5. A tantestület használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére, megosztására.

 A tanárok életében, az iskolai munkában a különböző beszerzések és tanfolyamok közül az interaktív táblák megjelenése és megismerése hozta a legnagyobb változást. Mivel majdnem minden teremben felszereltek egyet, használatuk, kezelésük közös problémává vált, és ez a tény korábban nem ismert módon felélénkítette a tanárok közötti szakmai kommunikációt. A felmerülő problémákat először csak a fejlesztésben vezető szerepet játszó informatika-tanárnő segítségével oldották meg, de egyre inkább segíteni tudják egymást. Már sokan készítenek feladatokat, tananyagokat a táblaszoftverrel, és létrehoztak egy közös tárhelyet is ezek megosztására. Nem ritka, hogy egymás tananyagait átalakítva vagy változatlan formában többen is használják. A tapasztalatokat nagyon gyakran megbeszélik. Sokszor ajánlanak egymásnak feladattípusokat. Belső képzéseket, ötletbörzéket tartanak. Megnézik, megbeszélik egymás munkáját. Különböző tananyagfejlesztő pályázatokon indulnak (ének, angol, rajz, természetismeret), ezeket olyankor is megbeszélik, ha valaki egyénileg indul. Ők maguk ezt tartják az informatikai fejlesztések legértékesebb hozadékának. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

***

Iskolánk tanárainak saját találmánya a tanári asztalra szerelt webkamera, amellyel például természettudományos kísérleteket vehetnek videóra, hogy később újra megnézhessék őket. A gyerekek akár otthon is dolgozhatnak a feladatokon, órán értékelhetik egymás teljesítményét, miután prezentálták, hogyan oldották meg egyénileg a feladatot. Házilag készítettek néhány ezer forintból olyan eszközöket, amelyek szolgáltatásaikban a több tízezer, százezer forintos dokumentum-kamerákkal egyeznek meg. Az így készített webkamerával kivetíthetővé tették a tankönyvet, a nyomtatott anyagokat, de kísérletek bemutatására is használják a tanórákon, elsősorban fizikából. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

2.1.5. A tantestület használja az IKT-t digitális tananyagok készítésére, szerkesztésére, megosztására.

vagy
3.3.1. A pedagógusok megosztják digitális tudásukat, IKT jó gyakorlatukat egymás között (belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer).

Munkaközösségi foglalkozásokon órarészleteket, teljes órákat elemeznek, folyamatosan cserélik egymás között az anyagokat. Azok a tanárok tartják a belső képzéseket, akik már profi módon kezelik a digitális eszközöket. Műhelytitkokat, jó példákat is szívesen megosztanak egymással. Ezek a sikerek jelentősen növelik az igényt együttműködésre. Változatos lehetőségek rejlenek a kollaboratív tartalomszerkesztésben, ennek egyik úttörője az egyik saját Wiki-oldallal rendelkező hetedikes osztály. A közösen szerkesztett tananyagtár sikere a többi osztályt is hasonló kezdeményezésekre sarkallja. A felületen egy, a diákok és a tanárok által közösen szerkesztett tananyagtár található, amely a többi tanuló számára is hozzáférhető http://thokolybiologia.wetpaint.com/. Az oldalra csak a tananyaggal kapcsolatos tartalmakat, például képet, szöveget tölthetnek fel, a YouTube-ról videókat tudnak beilleszteni, illetve olyan állatok, élőlények képeit, amelyek a tankönyvben nem szerepelnek. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

2.2.1. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a digitális kompetencia fejlesztése az egyes tantárgyakban megvalósuljon.

 Az iskolában évente kétszer tartanak projektbemutatókat a fő tantárgyakból. Félévékor és év végén a projekteket az aulában rendezett projektbemutatókkal zárják, ahol egymás előtt tartják meg a prezentációt, kivetítőn nézik meg az elkészült munkákat. Ezek között mindig vannak olyan filmek, amelyeket a tanulók készítenek. A projektmegvalósítás során nagy biztonsággal használják az IKT-eszközöket, ám a digitális technikák alkalmazása mellett még megtanulják az iskola klasszikus fotólaborjában, hogyan kell előhívni a fekete-fehér filmeket. A többi tantárgy is ezerféle változatos lehetőséget teremt a digitális kompetenciák fejlesztésére, nem csupán gyakorlóterep. A korrektúrázás például magyarból bevett szokás, a tanári korrektúra alapján kell átdolgozniuk a tanulóknak a fogalmazást. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A fizika tananyaghoz a természetben, illetve a mindennapi életben előforduló jelenségekről néhány kisfilmet készítettem diákokkal, a Movie Maker program alkalmazásával. Például az egyszerű gépek témaköréhez digitális kamerával készítettünk felvételeket egy autójavító műhelyben a különböző szerszámok használatáról (megkértük a tulajdonost, hogy engedje meg), egy építkezésen álló csigáról, az osztálykiránduláson a gémeskútról, az iskolánkban lejtőről, kilincsről, ollóról, ásóról stb. Ezeket a felvételeket számítógépre vittük, és a MovieMaker programmal összevágtuk, zenét illesztettünk hozzá. Néhány perces film lett belőle, ami jól kiegészíti a tanított tananyagot. Sok idő kell az elkészítéséhez, de érdekes, s a diákok is sokat tanulnak a film elkészítése alatt, s jól hasznosítható az órákon. (Priszlinger Ferencné, Deák Ferenc Gimnázium, Szeged)

***

A tanulók egymásnak segítve, együttműködve oldják meg feladatmegoldás során felmerülő problémákat. Az egymástól tanulás, egymás segítése, a tapasztalatok megosztása mellett a pedagógus biztatása is motiváló, hozzájárul a gördülékenyebb munkavégzéshez. Az informatikaórán elsajátított ismereteket, képességeket, gyakorlati tudást más órán is kamatoztatják, akár egy Word dokumentum formában beadandó dolgozatot, akár PowerPoint bemutatót kell készíteniük valamelyik órára. A felsős tanulók akár kéthetente is kaphatnak ilyen feladatot, de havi rendszerességgel mindenképp. Leggyakrabban magyarból, de történelemből, földrajzból, biológiából, etikából, hon- és népismeretből, mozgókép- és médiaismeretből, fizikából és angolból is kapnak efféle feladatokat. Amikor magyarból számítógéppel készül valamilyen feladat, egyoldalas kézírásos összegzést is kell készíteniük. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

A tanárok figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó különbségeit, a differenciált oktatásban egyéni módszereket, technikákat alkalmaznak, idomulnak az eltérő tanulási, nevelési helyzetekhez, alternatívákat keresnek a problémák megoldására. Előfordul, hogy a vak tanuló számára rendelt angol nyelvű digitális tankönyv hemzseg a hibáktól, ilyenkor a tanár gyakran kiadja feladatként a diákoknak, hogy korrektúrázzák a hibás dokumentumot. Ez azt jelenti, hogy végig kell olvasni a tankönyvet és a munkafüzetet, és ki kell javítaniuk a hibákat. A feladattal mindenki nyer: a gyerekek korrektúrázás közben gyakorolják a nyelvet, a vak diákok pedig használható jegyzethez jutnak. Matematikaórákon is szükség volt a változtatásra: egy lelkes pedagógus olyan fordítóprogramot készített, amely a begépelt matematikai képleteket átkonvertálja a megfelelő formátumba, így a felolvasószoftver is képes kezelni az anyagot. A tanároknak ez azért hasznos, mert egy feladatsort csak egyszer kell megírniuk, csupán annyi a plusz feladatuk, hogy két különböző formátumban mentik el. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A tanári karban együttműködés tapasztalható, a tantárgyak kapcsolódási pontjait figyelembe véve dolgoznak. A magyartanár például szól az informatika szakos kollégának, hogy tanítsa meg az újságíráshoz szükséges tördelést, mielőtt iskolaújságot, osztályújságot készítenének. Bemutatóórákat tartanak munkaközösségen belül, és ellátják egymást tanácsokkal. Szakmai anyagokat, témazáró dolgozatokat is cserélnek. Ha megismernek egy-egy új eszközt, módszert, eljárást, tananyagot – bármi újat, azt megosztják a többiekkel. Belső képzéseket tartanak, ezeket e-mailben szervezik meg. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

Madách Imre: Az ember tragédiája művét egy zárt Facebookos csoporttal dolgoztuk fel. A két hónapon keresztül zajló projektben a két 11. évfolyamos osztály 69 tanulója vett részt. Célom annak kipróbálása volt, hogyan lehet virtuális térben tanítani, tanulni. A tragédia szereplőit véletlenszerűen rendeltük a diákokhoz, akik a létrehoztak a szerepüknek és egyedileg választott nevüknek megfelelő adatlapot, életrajzi adatokkal, Facebook-szerű és helyesírású szövegekkel. A kitalált és a valós név kapcsolatát csak a projekt végén fedtük fel. A bejegyzéseket, lájkolásokat, posztolásokat a tanár-adminisztrátor (Ma Dáchimre) értékelte, 10 ?szín?-egység jelesre volt beváltható. A diákoknak egyrészt irányított feladatokat kellett megoldaniuk, másrészt a szerepükkel kapcsolatos információkat (idézetek, képek, zenei videók) oszthattak meg. Megtanultak memoritert is, színházi rendezéseket, zenei feldolgozásokat, idegen nyelvű fordításokat kerestek, majd megírták a tragédia folytatását, a XVI. színt is. A legnépszerűbb a casting volt: kivel játszatnák el szerepüket. (Veszelszkiné Huszárik Ildikó, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

2.2.2. A pedagógusok IKT alapú tanulásszervezési eljárásokat is alkalmaznak.

A tanterv szerint Madách: Az ember tragédiája a témájára hivatalosan szánt 4 tanórányi időt a Facebook-os projekt zárására fordítottuk: interaktív táblás összeállítással, a diákok szóbeli ismertetésével, memoriterekkel, idézetekkel, diák-értékeléssel, kilépő kérdéssel, szófelhővel, majd az gimnázium aulájában a képernyőképekből megrendezett kiállítással. A diákok a tanulás újszerűségét emelték ki, előnyként jelezték, hogy nem zanzásított, hanem eredeti szöveget olvastak (nem is egyszer!), saját színüket teljesen alaposan megismerték, majd szorgalmi jelesekhez jutottak irodalomból. Sikerült őket megnyerni az olvasásnak!

(Veszelszkiné Huszárik Ildikó, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

(Szerk. megjegyzés: a projekt az interneten és a Facebookon is bemutatkozott, majd az ISZE Informatika ? Szakmaiság ? Eredményesség c. pályázatán 1. díjat nyert. A pályamű letölthető: www.isze.hu)

***

Ha egy-egy diák laptoppal érkezik az órára, akkor a tanárok kihasználják az alkalmat és az eltérésekhez alkalmazkodva differenciálnak, így ösztönözik az aktív részvételt a tanulási folyamatban. A tanárok ilyen alkalmakkor csoportmunkát szerveznek, a kiadott feladatok esetében meghatározzák az időkereteket, a sikerkritériumokat, megbeszélik a diákokkal a kívánatos viselkedést, nyomon követik munkájukat. A módszerek és munkaformák használatában igazodnak a tanulók igényeihez, hogy növeljék a motivációt. A differenciálással a tanárok szerepe is megváltozik, ilyenkor inkább a munka szervezése, segítő nyomon követése, a motiválás és az értékelés a fő feladatuk. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

A tanítási órákon a tananyag mellett a munkaformák megtervezésére is tudatosan nagy gondot fordítottam. A frontális-, az egyéni- és a pármunkát csoportmunka is színesítette. A csoportok létszáma 4-5 fő volt. A szervezéskor ügyeltem a csoportok összetételére is. Figyelembe vettem:

  • A tanulók otthoni technikai feltételeit, érdeklődési körét, egyéni választásaikat. Ilyen módon lehetőség nyílt a differenciálásra is.
  • A differenciálás nemcsak a tartalmi választásban és a csoportok személyi összetételében volt jelen, hanem az alkalmazott módszerben is.
  • Az ügyesebbek Power Point bemutatót készítettek. Volt olyan csoport, amelyik az egész 22 fős tanulócsoport mérési adatait összesítette és dolgozta fel Excel programban.
  • A differenciálás lehetősége rejlett a szabad témaválasztásban is. (Pl. a gombák témakörben mindenki négy témakör közül választhatott kettőt.)

(Dr.Nagy Istvánné, Eötvös József Gimnázium, Tata)

2.2.3. A pedagógusok használják a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására.

A pedagógusok sokkal tudatosabban készülnek az órákra, igyekeznek a gyerekek több érzékszervére hatni, és változatos órákat tervezni. Az internetes szakmai tájékozódás eredményeit is megosztják egymással. Közösen építenek az iskola szerverén egy digitális feladatbankot tantárgyak szerinti csoportosításban. Ez nyitott, de nem kötelező tevékenység, azok is használhatják a feladatokat, akik maguk még nem gyarapították ezek számát. Az iskolavezetés a jutalmazásban figyelembe veszi az energiaráfordítást, és legújabb pályázatuknak is az a célja, hogy ez a feladatbank gazdagodjék. (Tanári interjúk, Hegedüs Gyula Általános Iskola, Budapest)

2.2.4. A pedagógusok felhasználják az IKT-eszközöket a tanulók fejlődésének követésére (pl. digitális napló, digitális portfólió).

Az eCollege az intézmény saját fejlesztésű tanulásmenedzsment rendszere, hetedik évfolyamon vezették be a használatát, a tanulásszervezést segíti. A felületre a tanárok összefoglaló anyagokat, teszteket, az egyes témakörökhöz kapcsolódó segédanyagokat töltenek fel. Ezek lehetnek előadások, képek, videók és feladatok is. A tanulók is feltölthetik a feladatokat, és a kommunikációt is támogatja a rendszer. Az e-napló modul már óvodás kortól működik, a tanuló haladását és eredményeit tartja nyilván, megfelel az értékelésekkel szemben támasztott követelményeknek, és informálja a szülőket is. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

Egy hetedikes biológiaórán feleltető programot használtak, a gyerekek itt szintén csoportban oldottak meg feladatokat. Az egyes csoportok kitaláltak maguknak egy fantázianevet, majd a tanár kiadta az instrukciókat, meghatározta a rendelkezésre álló időkeretet. A feladat megoldása után a program kiírta, hány százalékosan oldották meg a feladatot, így a pedagógus azonnal visszajelzést kapott arról, hogy a diákok milyen szinten sajátították el az anyagot, és dolgozatírás előtt szükséges-e még gyakorlóórát tartani. (Tanári interjúk, Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló)

***

Az ötvösök, grafikusok, textilesek gyakorlati képzése során a diákok teljes folyamatokat gyakorolnak, a tervezéstől a kivitelezésig minden munkafázisba belekóstolhatnak. Speciális számítógépes ismeretek nélkül nem sajátíthatók el a szakma fortélyai. A produktumokból digitális portfoliót állítanak össze a tanulók, amelynek elkészítéséhez sokféle informatikai ismeretre van szükségük a digitális fényképezőgép használatától a kiadványszerkesztésig. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

***

A digitális technika másik rendszeres alkalmazása a diákok fejlődését követi. Ennek több formája is van. A hatosztályos képzésbe belépő tanulók hangos olvasását felveszik DVD-re ? a későbbi összehasonlítás végett. Félévente portréfotót is kell készíteniük magukról, amelyet ? valamely témához illően ? megszerkesztenek. E fotógyűjtemény szintén a fejlődést dokumentálja ? egyúttal a képszerkesztésben is. Fellépésük, szóbeli kommunikációjuk fejlesztésére a 9. évfolyamon videokamera előtt három percben be kell mutatniuk magukat és családjukat. A felvételre készülnek, az elhangzó bemutatkozásokat együtt elemzik, segítenek egymásnak abban, hogy a kamera előtt minél jobb legyen a szöveg és az előadásmód is. Karácsonyi ajándék CD is készül ezekből a felvételekből: a tanulók megmutathatják otthon, hogyan tudnak összeszedetten beszélni magukról és a családjukról. Meglepő komolysággal viszonyulnak a feladathoz, valóban arra törekszenek, hogy magukat adják. (Tanári interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

2.2.5. A pedagógusok a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra speciális IKT-eszközöket és szoftvereket is használnak.

Az iskola 1998 óta foglalkozik sajátos nevelési igényű tanulók ? túlnyomó részt enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, illetve tanulási zavarral küzdő gyerekek ? integrált oktatásával. Az integrációt az indokolta, hogy a szülők nem támogatták a gyerekek speciális intézményi elhelyezését. A gyógypedagógusok habilitációs, rehabilitációs órakeretben fejlesztő foglalkozásokat tartanak, ahol három számítógép és fejlesztő játékok sora áll a diákok rendelkezésre. A sajátos nevelési igényű gyermekek, enyhén értelmi fogyatékos vagy tanulási zavarral küzdő tanulók számára fontos támpontot ad a többféle módon áramló információ. Az integrációt támogatja a differenciált oktatás, a digitális eszközök alkalmazása csökkenti a különbséget a sajátos nevelési igényű gyerekek és a többiek között. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése hasonló más integráló iskolákéhoz, az IKT-eszközök használata különbözhet a habilitációs, rehabilitációs órakereten belül, illetve a diszlexiás, diszgráfiás tanulók nyelvoktatásában. A nyelvi labor eszközei motiválóan hatnak a gyerekekre, s bár nem értékelik, nem minősítik a teljesítményüket, lelkesen dolgoznak a tanórákon. A tanárok kedvelik az önellenőrzést szolgáló, azonnali visszajelzést nyújtó interaktív feladatokat, mert ezek gyorsítják az ellenőrzést és az órai munkát. Angolórán a nyelvi laborban az English Zone interaktív honlap segíti a sajátos nevelési igényű, diszlexiás tanulók oktatását is. A számítógép nagy motivációt jelent, megkönnyíti a feladatok megoldását, a szavak, a nyelvtan, a szituációk rögzülését, különösen a tanulási zavarral küzdő gyerekek számára. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

A digitális eszközök a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásában is fontos szerepet töltenek be. A gyerekek iskolai életében különösen az interaktív tábla használata hangsúlyos. A diszgráfiás, diszlexiás diákok esetében a speciális szoftverrel ellátott vagy hardverrel csatlakoztatott számítógép a tanulás nélkülözhetetlen eszközévé vált. Egy diszgráfiás diák a számítógép segítségével, egy vak kislány pedig a JAWS képernyőolvasó program révén tanult meg írni. A tanulási zavar egyéb formáiban is az azonnali visszacsatolás, az egyértelmű és többcsatornás észlelés segíti a feldolgozási folyamatot, a megértést. A játékos fejlesztő szoftverek (Varázsbetű), CD-ROM-ok (Manó család), online alkalmazások (www.egyszervolt.hu) a képességfejlesztést szolgálják, ami növeli az ismeretszerzés hatékonyságát. Az eszközök a differenciálásban segítik a pedagógusokat, így a különböző tempóban dolgozó gyerekekkel is jobban boldogulnak. Jó lenne, ha több eszköz ? például digitális bot ? segítené a mozgáskorlátozott és látássérült diákokat. (Tanári interjúk, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kaposvár)

***

4. osztályban van egy autista kisfiú, aki mellett az órán folyamatosan egy asszisztens ül. 25 km-re lakik Kisnánától, egy éve érkezett az intézménybe, mert sehol nem akarták fogadni. A számítógép jelentős szerepet játszik a fejlesztésében. A gyermek nagyon szeret a számítógép mellett dolgozni. Ha elfárad vagy differenciált feladatot kap, akkor a géppel dolgozik az oktatóprogramok segítségével, vagy a tanár, illetve az asszisztens által készített feladatokat ott oldja meg, ez kicsit pihenteti. Nagyon fogékony a számítógépre. Részt vesz az informatikaórán és néha a szakkörön is. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

***

Az intézmény 1991 óta foglalkozik sajátos nevelési igényű diákok integrált oktatásával. A tanulók nem csak a hátránykompenzációs osztályba tudnak bekapcsolódni; a hagyományos vagy nyelvi előkészítő osztályba is jár testi- érzékszervi fogyatékkal élő diák. 64, különböző évfolyamokon tanuló, sajátos nevelési igényű diákunk van, ezen belül vak és gyengén látó körülbelül 10 fő. Az iskola földszintjén biztosítják a kerekes székes gyerekek tanulását. A mozgássérültek, a látássérültek és a siketek számára az IKT nyújtotta lehetőségek kitörési pontot jelenthetnek. A vak és látássérült tanulóknak laptopot és speciális szoftvereket, saját fejlesztésű, oktatást segítő eszközöket biztosítanak, a tanári magyarázatokat diktafonon rögzíthetik. Az iskola a Vakok Intézetével együttműködve szerzi be elektronikus formában a tananyagot. A legfőbb gondot az okozza, hogy a tankönyvkiadóknál a dokumentumokat PDF formátumban tárolják, de a felolvasóprogram csak TXT vagy DOC fájlt tud kezelni. A szöveg átfordítását egy konvertáló szoftver segítségével oldják meg a látássérült diákok. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

Képernyőolvasó szoftver alkalmazásával a program a hangkártya segítségével felolvassa a beírt szöveget, így a vak tanulók programokat is írnak. Matematikából például a felolvasott feladat megoldását a tanuló beírja, pendrive-ra másolja, így a tanórán másokkal is megoszthatja az eredményt. A nemlátó gyerekek számára természetes, hogy több ablak között ugrálhatnak a számítógépen, a tapasztalatok alapján nagyon rutinos felhasználók. A tanárok az osztályterembe lépve gyakran látnak érdeklődő diákokat a vak tanuló számítógépénél. Az osztályközösség építésében fontos szerepet játszik, hogy a látássérült tanulók nincsenek elszigetelve. Szünetekben társaikkal együtt játszanak, zenét hallgatnak, hozzájuk fordulhatnak jegyzetekért a látók. Ha dolgozatjegyet írt be a tanár, a vak tanuló gépén megnézik a gyerekek a digitális naplóban, így hamar információhoz jutnak. Mindezek azt bizonyítják, hogy az órák közötti szünetekben is sok olyan közösségi folyamat megy végbe, ami erősíti a kapcsolatot a látók és látássérültek között. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

Az egyik pedagógus saját osztályát hozta fel példaként, ahol nagyon sok a problémás, magatartászavaros gyerek, de a számítógépes oktatás révén észrevehetően csökkentek ezek a problémák. A tanulókkal kapcsolatban az az általános tapasztalat, hogy sokkal szívesebben oldanak meg számítógép segítségével bármilyen feladatot, mint nélküle. Információik jelentős részét az interneten szerzik, a tankönyvet az információ ellenőrzésére, valamint a feldolgozás mélységének beállítására használják. Az eszközök használatának következtében pozitív változást vettek észre a tanulók írásbeli készségeinek fejlődésében. Külön előny, hogy mindig a legaktuálisabb dolgokat lehet megbeszélni az órán az internethasználat segítségével. (Tanári interjúk, Deák Diák Általános Iskola, Budapest)

2.3.1. A pedagógusok fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáit különféle tanórákon.

Az órán használt digitális tananyagokat ? igény szerint ? a diákok is megkaphatják: néhány pedagógus a saját honlapjára tölti fel őket, mások e-mailben postázzák a tanulóknak. Egyre elterjedtebb ? az informatikai, matematikai, fizikai osztályokban természetes ?, hogy a tanárok elektronikusan kérik be a házi feladatot. A diákok számára motiváló ez a munkamódszer, a leckét szívesebben oldják meg Wordben, mint papíron. (Tanári interjúk, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen)

***

Az iskolában a választott fókusz a robotika. Tanítását a logikus, algoritmikus problémamegoldó gondolkodáshoz igazítják. Az iskola LEGO-robotjainak többségét a diákok építik, minden konstrukcióhoz különböző fényérzékelő, mozgásérzékelő, ultrahangos távolságérzékelő, sebességérzékelő szenzorok tartoznak. A robotok működését egy mini komputer vezérli, amely a parancsokat értelmezi, és a robot az utasításoknak megfelelően hajtja végre a programot, így oldja meg a feladatot. A robotika oktatása nagyon jó lehetőség a fizika, a matematika és a földrajz tanítására is, hiszen a robot viselkedése során kiküszöbölhetetlenek a környezeti hatások. A programírásnál tekintettel kell lenni a fény- és terepviszonyokra. Több robot kommunikációs kapcsolatára épülő viselkedésmintákkal akár egyszerű biológiai populációk viselkedésmintái is modellezhetők, ezt bolystratégiának nevezik. A robotokkal való foglalkozás a problémamegoldó képességet is fejleszti, hiszen működési rendellenességek esetén rá kell jönniük, hogy milyen programozási hiba okozza a szándékolt utasítás és a valóságos mozgás különbségét. A nagyobb diákok nem csak a programot írják, hanem robotokat is terveznek. (Tanári interjúk, Bányai Júlia Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét)

***

Megfigyelték, hogy aki beépíti az óráiba az IKT-módszereket, az eredményesebben készíti fel a versenyekre a tanulóit. Házi feladatot felső tagozaton elektronikusan is kérnek, például verset írnak a tanulók, és azt e-mailben kell elküldeniük a tanárnak. A mini laptopok segítik az egyéni tempójú tanulást, a szavazórendszert pedig számonkérésre használják. A technika alkalmazásának az is a célja, hogy a kikerülő tanulók digitális kompetenciái fejlődjenek, tudják kezelni a modern technikai eszközöket, el tudjanak igazodni a világhálón, kinyíljék előttük a világ. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

Gyakran adok kiselőadás tartalmának fizikatörténeti témát. A tanulóknak a PowerPoint programot ajánlom, ezzel kell a vállalt kiselőadást megtartaniuk az adott témáról. Az érdeklődő gyerekek sokszor nagyon tartalmas anyagokat gyűjtenek és sokszínű előadást készítenek. Legutóbb Jedlik Ányosról tartott az egyik tanuló kiselőadást, s többek között rengeteg olyan szót gyűjtött, amelynek bevezetése Jedlik Ányos nevéhez fűződik. A nagyon tartalmas előadás, amelyben a híres fizikus sokoldalú tevékenységét megismertük, a diákoknak is tetszett, s a bemutatót készítő diák is örült a sikernek, ami nagyon motiváló hatású. Az atomfizika témakörében mindig sok képet, sok tudós fotóját szoktam kivetíteni, s így talán a kevésbé látványos atomfizika jeles képviselőit, köztük sok híres magyar fizikust is jobban megjegyzik a diákok. (Priszlinger Ferencné, Deák Ferenc Gimnázium, Szeged)

2.3.2. A pedagógusok fejlesztik a tanulók digitális kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában.

A tanulók bekapcsolódtak a Barátunk a természet című ötfordulós levelező versenybe. A korábbi években, amikor még nem használtak számítógépet az iskolában, az első, levélben küldött versenyfeladat megérkezése után a diákok több hónapig bújták a könyveket ? olykor könyvtárközi kölcsönzéssel kellett bizonyos anyagokat kikérniük, ? egy hónap kemény munka volt csak az adatgyűjtés. A számítógép nyújtotta előnyöket mind a tanárok, mind a diákok érzékelik, sokkal hamarabb készen lettek a feladatokkal. Az internethasználat megrövidíti a könyvtárban eltöltött időt, mivel az e-katalógusokban kényelmesen böngészhetnek a diákok, egy kattintással utánanézhetnek, hogy az elektronikus könyvtárakban is fellelhető-e a keresett mű, naprakész információt kapnak az adott könyv aktuális állapotáról. (Tanári interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

2.3.3. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy többféle nézőpontot és információszerzési lehetőséget ismerhessenek meg a tanulók (internet, online források, digitális tananyagok, egyéb).

A művészettörténet oktatásához nem használnak tankönyvet, kizárólag digitális forrásokat. Gyakoriak a vetítések vagy a témához kapcsolódó online kutatás. Ebben nagy segítséget nyújt a könyvtár. A digitális eszközökkel támogatott nyelvórákat a két gépterem egyikében tartják. Mozgóképkultúra és médiaismeret órákon többek között internetes forrásokra támaszkodnak egy-egy elemzés beadásakor. A közép- és emeltszintű érettségin zárófeladatként egy médiaszöveget kell készíteniük, ami lehet például egy filmetűd, rádió- vagy tv-riport vagy fotósorozat is. Míg korábban analóg technológiával dolgoztak a tanulók, ma már akár HD minőségű anyagokat is tudnak készíteni. (Tanári interjúk, Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs)

***

Nem volt olyan órám, ahol ne éltem volna a pár- illetve csoportmunka lehetőségével. Újszerű volt azonban, hogy ezeket a munkaformákat ötvözni próbáltam a differenciálás lehetőségével. Ezt többféle módon oldottam meg. A 12. osztályos genetika óráimon egyéni és csoportos differenciált munkánál a feladat nehézségi fokának megfelelően a tanuló maga választhatta ki, melyik feladatot oldja meg. Így senkit se bántottam meg, minden tanuló fejlesztette az önismeretét és rendkívül reális döntéseket hoztak. Olyan differenciált feladatokat is alkalmaztam a 12. és 9. osztályos óráimon is, ahol a párok/csoportok eltérő témát dolgoztak fel, és a munkájukat az osztály előtt bemutatták. Szintén módszertani újítás volt, hogy a csoportok az SDT és a Moodle keretrendszer használatán túl a differenciált csoportmunkát PowerPoint bemutatók elkészítéséhez használták. Születtek nagyon szép bemutatók és születtek olyanok is, amelyeket technikailag végig kellett elemezni. Ezek az alkalmak azonban segítették a tanulókat az IKT eszközök alkalmazásának fejlődésében, ami a projekt az egyik célja volt. (Sebőkné Orosz Katalin, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

2.3.4. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a diákok tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival.

Eleinte gondot okozott a diákoknak az információgyűjtés, kérdéses volt a kritikus információkezelés, forrásmegjelölés, válogatás. Azóta sokat fejlődtek az önálló feladatvégzésben is kevesebb direkt irányításra van szükségük. Már 5. évfolyamtól kapnak ilyen feladatot, eleinte szabadon választott témáról, például kedvenc állataikról vagy előadóikról gyűjtenek információkat. Később megjelennek a pedagógus által kiadott témák, amelyek különböző tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódnak; például növényi részek, találmányok, országok, történelmi események. A forrásmegjelölést a kezdetektől alkalmazzák, és az évfolyam végére már kritikusabban válogatnak a tartalmak között is. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

Az internetes tanulás, kutatás során fel kell hívnunk diákjaink figyelmét a szerzett a források kritikus használatára. Ez azt jelenti, hogy megtanuljuk megítélni, megbízhatunk-e az információforrásban. Egy-egy könyv vagy folyóirat esetében ez egyszerűbb, de ott sem nyilvánvaló. Attól még, hogy valami nyomtatásban megjelent, még nem biztos, hogy pártatlan, korrekt és ma is érvényes. Gondoljunk csak az elavult térképekre! Az interneten talált anyagok megbízhatóságának elsődleges mércéje az a honlap, ahol nyilvánosságra hozták. Mindenki bátran megbízhat a közismert intézmények, (nem politikai) szervezetek honlapjaiban, mint amilyen például az Országos Meteorológiai Intézet, a Fővárosi Állat- és Növénykert vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Egy nevenincs intézmény vagy egy ismeretlen ember honlapján található információkat csak akkor használjunk fel, ha érvényességüket megbízható forrásokban is ellenőriztük. KI???

***

A források etikus használata megkívánja, hogy hivatkozzunk rájuk. Ha egy kiselőadás, házi dolgozat vagy honlap készítéséhez a tanuló valamilyen forrásokat használ, akkor ezeket fel kell sorolnia a mű végén (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, esetleg oldalszám). Az interneten talált tartalmakra nem elég a link (URL) megadása, meg kell nevezni a honlap tulajdonosát, és ha van adat, akkor az információ szerzőjét és a keletkezés évét is. (Például: Magyarország hőtérkép archívuma, Országos Meteorológiai Intézet, http://www.met.hu). Idézni a forrás megadásával lehet, csak szó szerint és idézőjelben, bármilyen típusú dokumentum is áll rendelkezésükre. Ezt meg kell tanulniuk a diákoknak. Ha néhány mondatnál hosszabb tartalmat szeretnénk átvenni, akkor ezt csak saját szavainkkal, teljesen átfogalmazva tehetjük, de ilyenkor is meg kell adni a forrást, különben plagizálást követünk el, visszaélünk mások szellemi tulajdonával, és ez jogsértés. Tanítsuk meg azt is, hogy ha a Google keresőprogramba beírunk egy idézetet, megtaláljuk a forrását. A tanárok ezen a módon könnyen megkereshetik az önállótlannak tűnő diákmunka eredetijét. KI??

***

Az internethasználatban a legjellemzőbb munkaforma a gyűjtő- vagy kutatómunka. A diákok az információgyűjtésre a Google, az Origo, és a Yahoo keresőoldalak a legnépszerűbbek, de gyakran használják a Wikipédiát is. Tudatosan válogatnak az információk tömegéből, tudják, hogy az internetes források nem mindig megbízhatóak. Már a harmadik osztályosok is képesek önállóan használni a böngészőt, internetről letöltött anyagokat hoznak az iskolába, így fontos a kritikus használat megtanítása, elengedhetetlen az információkeresés szabályainak, az internet veszélyeinek tisztázása. A pedagógusok szerint az intelligens eszközhasználat megtanítása a család és az iskola közös feladata, de úgy tapasztalják, hogy a szülők igyekeznek ezt a felelősséget egészében az iskolára hárítani. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

***

Amikor a tanárokat arról kérdeztem, hogy miben hozott változást a digitális eszközök iskolai használata, kiemelték, hogy a diákok kezdetben nem tudták kezelni a webes információtömeget. Változatlan formában, a forrás megjelölése nélkül nyomtattak ki az internetről szövegeket, és adtak be házi dolgozatként, nem ismerték a plágium fogalmát. Meg kellett tanulniuk, hogyan hivatkozzanak a felhasznált forrásokra, és hogyan szűrjék ki a lényeges információkat, hogyan ellenőrizzék a források hitelességét a tankönyvekben fellelhető internetes webcímek segítségével. (Tanári interjúk, Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely)

***

A beadandó feladatok, házi dolgozatok vagy jegyzetek készítésekor tudják, hogy nem érdemes a ?copy-paste? technikát alkalmazni, azaz olvasás, átfogalmazás nélkül már nem vesznek át forrásokat, és kritikusan viszonyulnak ahhoz, amit az interneten olvasnak. A Wikipédiát például csak akkor használják, ha a cikk szerzője több, megbízhatónak látszó forrást is felsorolt. 9-10. évfolyamon, különösen a természettudományos tárgyakból sokszor kellett keresniük az interneten, nem csak szövegeket, de képeket és filmeket is. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A várháborúk kora Magyarországon témájú tanóra egyik célja a kritikus gondolkodás fejlesztése, illetve az idézés és a hivatkozás módjának gyakorlása volt. A megadott szempontú információgyűjtést követően a tanórán weblap készült, az óra első részében a hivatkozás szabályait gyakoroltuk. A tanulók előzetesen egyénileg átismételték az információkezelés szabályait és elkészítettek néhány hivatkozást. A hivatkozásokat e-mailben elküldték számomra. Azonnali visszajelzést adtam, majd a tanulók a következő feladatokat kapták:

1. Hivatkozz szabályosan a történelemkönyved 32. leckéjére!

2. Hivatkozz szabályosan a történelemkönyvedben Szulejmán szultán visszaemlékezésére a mohácsi csatáról!

3. Hivatkozz szabályosan a május 14. történelemóra LeMill-es óravázlatára!

A hivatkozásaidat Word fájlban küldd el a tanárod e-mail-címére!

(Boda Zsuzsanna, Bláthy Ottó Titusz Gimnázium és Informatikai SZKI)

2.3.6. A pedagógusok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók bemutassák tanórán kívül szerzett digitális kompetenciáikat.

Informatika órán, miután a PowerPoint programot megtanítom, szoktam olyan feladatot adni a gyerekeknek, hogy egy tetszőleges, az érdeklődési körüknek megfelelő témáról készítsenek egy rövid bemutatót, amelyben alkalmazzák a tanultakat. A bemutatókat elő is kell adni, kivetítjük, s az előadó ismerteti a feldolgozott témát. A társak előtti nyilvános szereplés a diákok kifejező készségét is fejleszti, általában jól felkészülnek, s a végén véleményt mondanak a látottakról. A munkát mindig közösen értékeljük. Ezek az órák mindig nagyon színesek, érdekesek, sokat tanulunk belőle. Például nagyon emlékezetes maradt számomra az az óra, amelyen az egyik tanuló a graffitiről tartott egy igen színvonalas, sok képi anyaggal illusztrált előadást. Sok új ismeretet hallottunk tőle, s őt is új oldaláról ismerhettem meg. (Priszlinger Ferencné, Deák Ferenc Gimnázium, Szeged)

2.4.3. Az iskolavezetés támogatja és ösztönzi az IKT-eszközökkel támogatott tanítási-tanulási folyamatot.

Az iskola forrásszobájában a legmodernebb gépek segítik az órákra való felkészülést, az anyagok előkészítését és egyéb adminisztratív tevékenységek elvégzését. A forrásszobában azok a pedagógusok is gép mellé ülhetnek, akiknek otthon erre nincs lehetőségük, így ők is folyamatosan frissíthetik a tudásukat. Ez a hozzáállás nagymértékben hozzájárul az IKT-használat színvonalának megtartásához, fejlesztéséhez. Amikor létrehozták ezt a tanári szobát, az volt a cél, hogy a pedagógusok az óráikra való felkészüléshez megtaláljanak minden forrást. Jelenleg hat számítógép, szkenner, nyomtató található a forrásszobában, amely eléggé kihasznált. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

2.4.4. Az iskolavezetés biztosítja és használja is az intézményi digitális kommunikáció feltételeit (pl. intranet, levelező listák).

Az elektronikus tanügyigazgatás és az IKT alapú oktatás közös platformra helyezésével nagy lépést tettek. A tantestület a Pegazus levelezési rendszeren keresztül tájékozódik a feladatokról. Aki nem olvassa el a leveleit mindennap, az lemarad valamiről. Munkacsoportonként és tagozatonként külön internetes levelezőlistán kapják meg a pedagógusok a munkavégzéshez szükséges segítséget, utasítást. Az intranet portál az iskola munkaterülete, a tantestület használja. A portál rendszer biztosítja az iskola hivatalos dokumentumaihoz és munkaanyagaihoz való hozzáférést. A munkaközösségek megosztják a felmérések eredményeit, és fel kell tölteniük az összes dolgozat feladatait is. (Tanári interjúk, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

A számítógép-használat ? az előzetes feltételezésekkel ellentétben ? növeli a személyes kapcsolattartás lehetőségét. A tanároknak megadatik, hogy az információ átadása helyett személyes dolgokkal, beszélgetéssel töltsék idejüket. Értekezletek helyett megbeszéléseket tartanak, az elektronikus úton történő információáramlás sokkal hatékonyabb, megnövekedett a személyes visszajelzések száma. Közös döntések születnek, objektív módon kívánnak foglalkozni az ügyekkel. A problémák megbeszélésének, kérdések megválaszolásának legkézenfekvőbb módja a számítógépes eszmecsere. Az írásba foglalt kérdésekkel kapcsolatban kollektív döntések születnek, minden ? adott területen érintett ? pedagógus megoldást javasolhat a témával kapcsolatban, amelyet a listán tesz közzé. A hozzászólás joga, a javaslattétel a pedagógusokra, szülőkre, gyerekre egyaránt érvényes. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A központi szerveren elég sok anyagot tárolnak. Minden munkacsoportnak megvan a maga mappája, ahol mindenkinek van írási és olvasási joga is. Például az angol munkacsoport itt tárolja az eddig leadott pályázatok anyagait, az érettségi szóbeli tételsorait, a közép- és emelt szintű írásbeli érettségik megjelent anyagait. Ezen kívül a szerveren rengeteg sablon is található, például a szülői értesítésekhez vagy a kéthavonta leadandó tanári túlóra-nyilvántartáshoz. Mivel a papíralapú naplóban lévő fejléceket ? a tantárgyak és a tanárok neveit ? nyomtatott, ragasztható fejlécekre cserélik, ezek sablonjai is itt kaptak helyet. (Tanári interjúk, Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest)

***

A szervezést és tájékoztatást szolgáló intranet rendszer minden iskolai dolgozó számára hozzáférhető. Az intranet lehetőségeit a munkaközösségek is kihasználják, itt bonyolítják a pályázatokhoz kapcsolódó különböző feladatokat is. A wifi-lefedettség is teljes. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

A munkarend kialakítását és a tájékozódást segítő intranet felület használata a pedagógusok számára sok előnnyel jár, többségük szívesen és nehézség nélkül használja a rendszert. A munkaközösségek tagjai megosztják a tanítással kapcsolatos tartalmakat, így egyszerű és követhető a folyamat. Az intranetre tananyagokat töltenek fel a munkaközösségek, néhányan rendszerezik, mások inkább csak elhelyezik vagy felhasználják ezeket. (Tanári interjúk, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény)

***

A DiriSystem jól felkészíti a tanulókat a felsőoktatásban alkalmazott elektronikus rendszerek, például az Etr vagy a Neptun használatára. A diákok elektronikus formában jelentkezhetnek a tudományos napok rendezvényeire, így nyomon követhető, ki milyen előadásokat, foglalkozásokat választott. Az iskolai étkeztetést egy külső cég látja el, de az adminisztráció az iskolára hárul. A menzaügyintézés szintén kapott egy modult a DiriSystemben, így interneten is megrendelhetik, illetve lemondhatják az ebédet. Előre jelzett hiányzás vagy betegség esetében a diáknak nem kell menzadíjat fizetnie az adott időszakra. Az úszásoktatás díjának beszedése is egyszerűbb, a szülő könnyen nyomon követheti az uszodai órákat. A rendszer segítségével a tankönyveket vagy a szalagavató ünnepségre szóló jegyeket is megrendelhetik. (Tanári interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

***

A DiriSystem rendszerben értékelő kérdőíveket tölthetnek ki a diákok. Egyik tanáruk értékelésekor bizonyos állításokról azt kellett eldönteniük, hogy mennyire jellemzőek az ?egyáltalán nem igaz?, ?ritkán igaz?, ?részben igaz?, ?teljesen igaz? vagy ?nem tudom? spektrumon. Az állítások közül néhány példa:

?Láthatóan élvezettel, lelkesen tanít.?

?Az órákra pontosan érkezik.?

?Érdekes órai feladatokat alkalmaz, leköti a figyelmet.?

?Egyéni gondjaimmal fordulhatok hozzá.?

?Kiszámítható, nem szeszélyes, nem hangulatember.?

?Egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez.?

?Kölcsönösen tiszteljük egymást.?

?A véleménye fontos számomra.?

A minőségbiztosítási kérdőív végén nyílt kérdés is szerepelt, amelyben a diákok konstruktív kritikát fogalmazhattak meg tanárukkal kapcsolatban. (Tanulói interjúk, Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós)

2.4.5. Az iskola virtuális tanulási környezetet biztosít a tanulás terének és idejének kitágítására (pl. Moodle).

Az iskola néhány éve használja az ingyenes, szabad hozzáférésű Moodle keretrendszert, ami a tanulási folyamat követésére és a digitális tananyagok tárolására, publikálására, sőt interaktív feladatok létrehozására, megoldására, így vizsgáztatásra is alkalmas. A végzősök említik, hogy ebben a rendszerben kapnak feladatokat, és ezen keresztül adják be a megoldást néhány tárgy, különösen az igazgató által tanított matematika és informatika esetében. A rajz fakultációra járók fontosnak tartják, hogy a kiegészítő anyagokat is megtalálják az iskolai hálózaton, amit akár otthonról is elérhetnek. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

A tanárok gyakran használják az órákon a NetOp tanulásmenedzsment szoftvert, segítségével a központi gépen látható anyagok a terem összes számítógépére kivetíthetők. A program segítségével bemutatókat állítanak össze, monitoron követhetik és segíthetik a diákok tevékenységét. A vezérlés átadható, a tanár beállíthatja, hogy egy-egy tanuló monitorjának képe minden más tanuló monitorján is megjelenjen. A tanár saját gépén figyelemmel kíséri a diák munkáját, így segíthet a feladatmegoldásban. Készíthet felvételt is a diákok órai tevékenységéről, vagy otthon is felveheti a prezentálni kívánt anyagot. A bemutatott videót szóban egészíti ki, a koncentrált ? vizuális és akusztikus ? ismeretátadás révén sokkal több információhoz jutnak a diákok. Az órai anyagról készített fájlhoz bármikor hozzáférhetnek, újra és újra lejátszhatják. A NetOp felhasználóbarát, használatához nincs szükség különleges számítástechnikai ismeretekre. A weboldalak bemutatásakor nagy előnyt jelent, hogy csak egyszer töltődik le az oldal a tanárnál, a diákoknál megjelenő weboldal adatforgalma csak a belső hálózatot terheli, és nem a kimenő internetes kapcsolatot. A program tehát egy virtuális osztályteremnek is felfogható. (Tanári interjúk, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest)

***

Az eCollege tanulásmenedzsment rendszerben a tanár által készített gyakorló tesztek, feladatok segítik a nyelvgyakorlást. A tanulók egy-két perces beszélgetéseket rögzítenek, ezeket mp3 formátumban feltöltik a rendszerbe, ezzel követhetővé válik a nyelvi fejlődés. Még hip-hop stílusú spanyol nyelvű dalokat is feltölthetnek saját előadásban. (Tanári interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

***

A 2000-ben létrejött LinRend információs rendszer és a Moodle keretrendszer jól megfér egymással. A diákoknak szóló oktatási anyagok terén vannak átfedések, fejlesztésük folyamatban van. Az otthoni internet erőteljes elterjedése mindenképp a webes tudást, alkalmazást erősíti. A diákok a számukra hozzáférhető tárhelyen találják a tanulnivalókat, ez a tárhely az egyes munkaközösségeknek diákok számára publikussá tett anyagaihoz biztosít hozzáférést. A levelezőrendszer belső levelezőlistákat tartalmaz, ezek szerepét lassan átveszi az e-napló kommunikációs felülete. (Tanári interjúk, Leövey Klára Gimnázium, Budapest)

***

Az intézményben működő Moodle keretrendszert elsősorban az alaposabb informatikai ismeretekkel rendelkező kollégák veszik igénybe. A pedagógusok szűk csoportja használja a keretrendszert tananyag-feltöltésre, hogy a hiányzó tanulók könnyen hozzáférjenek az szükséges információhoz. Ma már nem kizárólag teszteket, hanem hosszabb kérdésekből álló feladatlapokat is készíthetnek a rendszer segítségével. Előny, hogy a kérdések sorrendjét a Moodle véletlenszerű módon variálja, így nem szükséges többféle feladatlapot összeállítani, mivel a tanulók gyakran csak azt nézik meg, hogy az első kérdés azonos-e. Az informatika termekben telepített felügyeleti rendszer segítségével jól követhető a diákok órai tevékenysége. (Tanári interjúk, Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Tatabánya)

***

A tanulókkal a Microsoft termékét, a Learning Gateway programot használjuk. A Learning Gateway egy teljeskörű oktatásmenedzsment-rendszer, amely alkalmas feladatsorok, tesztek készítésére, kiosztására, beszedésére és automatikus értékelésére, valamint dokumentumtárak és képtárak kezelésére. Előre fel lehet bele tölteni a használni kívánt tananyagokat és így elkerülhetőek az internet okozta meglepetések. Differenciálásra is nagyon alkalmas, mert külön csoportokat lehet benne létrehozni. Kommunikációra, vitafórumokra is használható. A Learning Gateway a középiskolás szabadszoftver csomag része. (Fazekes Jánosné, Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet Almási Utcai Tagintézmény, Makó)

***

A think.com keretrendszer alkalmazásával érezhetően felgyorsult az információcsere, nagyon jól tudtam használni az érettségizők felkészítéséhez, hiszen nagyon sok információt az erre a célra létrehozott oldalra feltöltve osztottam meg velük. E-mailen, ?sticky?-n keresztül tudtunk üzengetni egymásnak. Az érettségizők, de más diákok is többnyire jól le tudták szedni az anyagokat (bár voltak kisebb fennakadások). Megszerették, használják, és ezt talán az bizonyítja legjobban, hogy más kollégák is ráéreztek a benne rejlő lehetőségekre, így már ők is használják. Pillanatok alatt rájönnek az ízére, s megszeretik a számítógépek iskolai alkalmazását. (Kaplár F. Krisztina, Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium, Budapest)


Free WordPress Themes Design by New WordPress Themes | Thanks to Insurance and Home Insurance